Domoszló

Weboldal

A Mátra lábainál fekvő település környékét már a felső-paleolitikum korától lakta az ember. A falu határából a gravetti-kultúrához tartozó mátrai májopálból készült (kb. 30-10 ezer éves) eszközök, csiszolt kőbalták, a pilinyi és a gávai kultúrához tartozó bronzkori leletek, egy népvándorlás kori előkelő nő sírjából arany fülbevalók, ékkövekkel díszes, állatfejben végződő két aranyozott, ezüst fibula stb. került elő. Domoszló falut valószínűleg a X-XI. században a Mátra vidékén letelepült kabarok alapították, nevének jelentése a mai török „damüzlük” – méntelep – kifejezéssel lehet azonos. A falu közigazgatásilag a középkorban Pata várának distriktumához tartozott. Domoszlót 1263 körül királyi solymászok lakták, akik a királynak nyestbőrrel adóztak, ezek közül ötnek házát az Aba nembeli Kompolti család tagjai kapták adományul. Az oklevélben a falut Dumuzlo néven említették. Ez a család építhette a községtől 5, 5 km-re északra a hegyek között megbúvó Oroszlánkő várát is. III. Endre király 1296-ban engedélyt adott a Kompoltiaknak a Domoszló határában nyitott vasércbányák művelésére, a faluba ezért a bányászathoz értő népeket telepített be. A bányáknak a későbbiekben nincs írásos nyoma. A XIV. században a Kompoltiak domoszlói ága fontos megyei tisztségeket viselt (pl.: Domoszlai Miklós hevesi alispán és siroki várnagy volt). A Kompolti család kihaltával, 1522-től az Országh család lett a birtokosa. Országh Kristóf 1567-ben fiú utód nélkül halt meg, 1569-ben II. Miksa király Domoszlót az elhunyt nővérének, Országh Borbálának és férjének, enyingi Török Ferencnek adományozta. Haláluk után, 1571-ben leányuk, Zsuzsanna és férje, Nyári Pál örökölte a falut, és kisebb megszakításokkal a Nyáriak maradtak a falu földesurai egészen a jobbágyfelszabadításig. Oroszlánkő várát a török közeledése miatt megerősítették, Tinódi Lantos Sebestyén Históriás énekében felsorolja a magyar végvárak között. Az 1585-ben készült Mercator-féle országtérképen még szerepel, valószínűleg a 15 éves háború során robbantották föl vagy a császáriak, vagy a törökök. Az 1550-es évek elején még 29 nős férfi fizette a bor- és gabonadézsmát, de az 1552-es török hadjárat és a 15 éves háború alatt szinte teljesen elnéptelenedett a település. 1695-ban 15 új lakót írtak össze, akik Rimaszombat környékéről jöttek Domoszlóra lakni, s többnyire szlovákul beszéltek. 1720-ig a Kishont megyei Tiszolc, Klenóc, Fűrész, Oroszi, Lehota, Rimabánya, Hacsova, Kokova nevű községekből mintegy 30 család költözött a faluba. A Rákóczi-szabadságharc idején a faluból a Csajághy-ezredbe álltak be kurucnak. 1739-40-ben (ekkor már iskola is működött Domoszlón) tíz család a zólyomi Oszebrla és Valaszka faluból, egy az árvai sztrecsenáról, egy Rimabányáról, egy pedig a gömöri Balogfalváról települt ide. A falu lélekszáma 1746-ban 598 volt, lakói szlovákul és magyarul beszéltek. 1806-ban 1216, 1869-ben 1951 fő élt itt.